Mi történt volna, ha a király imáit meghallgatják az égiek? Hogyan alakult volna a Nagy Háború, ha III. Viktor Emmanuel olasz király Ausztria és Németország oldalán lép be a háborúba? Egyátalán: mi lett volna, ha a Központi Hatalmak nyerik meg az I. világháborút?
A XX. század meghatározó eseménye volt az I. világháború és a Versailles-i békék: lezárt egy korszakot és egy új világot nyitott meg. Hatalmas birodalmak tűntek el a térképről és új államok születtek, míg sok ország számára ez a rég áhított szabadság elnyerését jelentette, addíg néhány ország ezt sorsának elvesztéseként élte meg.
A Nagy Háború kétségtelenül másmilyen volt, mint amilyet az európaiak addíg átéltek. A hátország is részese lett a harcoknak: korábban a csaták zaja csak azt az adott régiót, országrészt érintette, ahol a fegyverek eldördültek, most a háború ordított a plakátokról és az újságokból. Az édesanya vagy a feleség nem egy vidéki ház agyagos padlójú konyhájában a tűzhely mellett olvasta fia/férje levelét, és naphosszat csak várt, hanem egy lőszer- vagy konzervgyár gyártósoránál ült és rendíthetetlenül készítette az utánpótlást "hős fiainknak". A háború, a harc, a küzdelem elvesztette romantikus töltetét, a hazatérő katona fia nem a díszes egyenruhájú hőst látta apjában, hanem a szétrongyolódott, sáros volt hadifoglyot, akinek épp szerencséje volt, hogy nem a lővészárok azon részére csapódott be a bomba, ahol ő feküdt a csatatér mocskában.
Nekünk, magyaroknak különösen kellemetlen kimenetelű volt a végkifejlet. Ugyan valójában a háború kitörésekor sem voltunk igazi urai hazánknak, mégis katasztrófa számunkra, hogy a történelmi Magyarországgal a reményt is elvesztettük, hogy valaha hazánk meghatározó középhatalom legyen Európában. Úgy érzem hazánkban az I. világháború és az azt követő béketárgyalások alternatív vonalra terelése vagy szélsőséges beállítottsággal párosul vagy épp emiatt, az ilyen gondolkodásmóddal való megbélyegzéstől való tartás miatt nem valósul meg. A témát az érdekessége és a kiaknázatlansága miatt ragadom meg, és célom, hogy reális keretek között vázoljak egy olyan világot, amiben, ha a történelem úgy alakul, meg is valósult volna, ám elzárkózom minden szzélsőséges nézettől.
Az "alternatív történelem" cím magyarázásához először vizsgáljuk meg a kérdést: mitől lesz valami alternatív? A következő szócikk az Idegen szavak és kifejezések szótárából származik:
alternatív lat el. kettős, vagylagos, kétféle lehetőséget felvető v. megengedő (kérdés, indítvány, terv)
Tehát azzal, hogy valami alternatív, azt fejezzük ki, hogy van egy másik lehetőség az adott kérdésre. Amikor alternatív történelemről beszélünk, vagy olvasunk akkor egy olyan helyzetet kell elképzelnünk, ahol a történet történeleme eltért egy vagy több ponton a valós történelem fonalától. Így a kérdés adott: Mi lett vona ha...?
A hétköznapi ember a témával foglalkozó történeteket, könyveket először valószínűleg sci-fi írók tollából olvashatott, majd mozgóképen is látott példákat olyan világokra, amik úgy jöttek létre, hogy valami a múltban máshogy alakult, s manapság a számítógépes játékokban is sokszor találkozunk hasonló ötletekkel. A téma ugyanakkor inkább a történet- és társadalomtudomány kérdéseit boncolgatja, így nem tekinthető "igazi sci-fi"-nek. De a dologban az a legérdekesebb, hogy az irány nem a XX. század szüleménye, ugyanis Thuküdidész az ókori Görögországban már arról ír, hogy mi lett volna, ha a perzsák legyőzik a görögöket. Az igazi csavart az adta a témának, amikor az 1950-es években a kvantumfizikával foglalkozó tudósok felvetették a sok univerzum (multiverzum) létezését, ahol természetesen a történelem más mederben folyt, mint a milyenkben.