1914
Június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. A Monarchia egy ultimátumot küld Belgrádba, melyben azt követelik, hogy az osztrák hatóságok felszámolhassák a szerb nacionalista "Fekete Kéz" nevű terrorszervezetet, a szerebek ezt visszautasítják. Ezt követően Ferenc József II. Vilmos német császárral egyeztet, majd július 28-án hadat üzen Szerbiának. Németország Szentpétervárra és Párizsba küld ultimátumot melyben kiáll Ausztria mellett, ám a két ország ennek ellenére mozgosíja haderejét. Augusztus 1-én Németország hadat üzen Oroszországnak, majd másnap elfoglalják Luxemburgot, harmadnap Párizsba is elküldik a hadüzenetet. Anglia és Belgium ezt követően üzen hadat Németországnak. Szeptember a hadat viselő felek mindegyike hadat üzen a másik szövetségi rendszer tagjainak.
Augusztus 30-án a német hadsereg elsöprő győzelmet arat Tannenbergnél az orosz hadsereg felett, és nyugaton is sikereket könyvelhetnek el a Marne folyó elérésével. A franciák szeptember elején indítják az ellentámadást, mellyel egészen az Aisne mögé tudják visszaszorítani a német hadsereget. Szeptember 15-én Hindenburg a Mazuri-tavaknál legyőzi az oroszokat, ám délebbre az oroszok kerülnek fölénybe, ahol az oroszok egészen a magyar határig előretörnek. Október 5-én Belgrád, 9-én Antwerpen kerül a Központi Hatalmak ellenőrzése alá, ám a két ország (Belgium és Szerbia) egy korábbi antant egyezményt követve nem kötnek különbékét. Október végére Törökország is belép a háborúba Németorszás és Ausztria-Magyarország mellett, és offenzívát indít a Kaukázusban. Az év végére Belgium teljes európai területe német megszállás alá kerül, a keleti fornton hol a németek nyernek egy-egy nagyobb csatát, hol az oroszok, jelentősen egyik sem tudja felülmúlni a másikat.
1915
A háború a vízen is zajlik, Helgolandnál és a Dogger Bank-nál német és brit hadihajók csapnak össze mindkét oldalon nagy veszteségekkel. Németország bejelenti, hogy a brit vizek hadiövezet, a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni, majd bejelentésre kerül a korlátlan tengeralattjáró-háború.
Tavasszal Oroszország sikereket ér el a keleti fronton Ausztria ellen, ám Németországgal még mindíg nem bír. Áprilisban a nyugati fronton Ypern térségében a németek először vetnek be harci gázt. Közben tárgyalások folynak Olaszországgal, az antant jelentős osztrák területeket ígér, míg a központi hatalmak a XIX. században III. Napóleonnak átadott Szavoját és Provance-t valamint nagy gyarmati területeket Afrikában - III. Viktor Emánuel, olasz király a Központi hatalmakhoz való csatlakozás mellett dönt. Az olasz hadreseg májusban éri el Nizzát, ám a front ott elakad.
Júniusban a Központi Hatalmak offenzívát indítanak el a keleti fronton, az előretörés megtörténik de nem tudják térdre kényszeríteni Oroszországot. Az oszrák hadsereg a nyár közepére Szerbia jó részét már elfoglalta ám a szerb hadsereg Albániába és Montenegróba vonult, Olaszország ezért csapatokat küld át az Adrián. Bulgária is belép a Központi hatalmak oldalán, ezzel Szerbia sorsa megpecsételődött. Szerbia északi fele és Montenegró az Osztrák-Magyar Monarchiához kerül, déli része Bulgáriához, Albánia pedig Olaszországhoz. Az antant még Szerbia eleset előtt Görögországot "behívja a háborúba", akik azonnal mozgósítják hadseregüket, így a balkáni front nem ér véget.
Augusztus 26-án antant kéri az Egyesült Államokat, hogy lépjen be a háborúba. Az elnök még hajlana is a döntésre, ám 27-én brit hadihajók elsüllyesztenek egy amerikait, mivel németnek vélték. Ezek után az USA kereskedelmileg sem támogatja egyetlen felet sem.
Újabb német sikerek a keleti fronton, melynek során már egész Lengyelország a Központi Hatalmak kezén van. Nyugaton pedig francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban, amik végül sikertelenül végződnek. Az olaszok újabb offenzívát indítanak Dél-Franciaországban, ám nem sikerül előretörni. A törökök nagy meglepetésre megverik a brit expedíciós hadtestet, amivel sikerül kiűzni az antantot a Dardanellákról.
1916
Miután a brit-francia erők elhagyták a Balkán félszigetet az egyesült osztrák-olasz-bolgát-török hadsereg jelentős fölénybe kerül a magukra hagyott görögökkel szemben. Eközben az orosz hadsereg kisebb sikereket ér el a Kaukázusban. Február 21-én megkezdődik a nyugati fronton a verduni csata, ami egészen december közepéig fog tartani. Kelet-Afrikában az olasz és a német gyarmti hadseregek harcolnak a brit, a francia és a belga seregekkel.
Április 20-án Dublinban felkelés tör ki, melyet ugyan a hónap végéig levernek, ám a nép már elveszti háborús lelkesedését. Az ír felkelés leverése után nem sokkal kényszerül kapitulálásra az iraki brit expedíciós hadtest, majd május 31-én a jütlandi tengeri csatában a német flotta jelentős vereséget okoz a briteknek. Június 8-án az oroszok új offenzívát indítanak, amivel sikereet tudnak elérni: Bukovina és Volhínia is a cári csapatok ellenőrzée alá kerül. A hónap végén a nyugati fronton a Somme folyónál is állóháború alakul ki.
A Verdun-re és a Somme-ra koncentráló franciák nem tudnak ellenálni a szeptemberi Dél-Franciaországi olasz előretörésnek. Nizza, Antibes, Cannes és Chambery olasz kézre kerül. Eközben a keleti fronton az oroszok a németekkel szemben is előnybe kerülnek, a front 200 km-t halad nyugat felé. Közben az antantnak sikerül meggyőznie Romániát a háborúba való belépésért Erdélyért cserébe, a román hadsereg szinte azonnal megindítja a támadást az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Októberre a franciáknak sikerül megállítani az olaszokat, bár ezt csak a másik két front meggyengítésével tudják elérni.
Október 28-án Görögország kilép a háborúból, nyugati részét Olaszországnak északi részét Bulgáriának kell átadnia, valamint Krétát katonai célokra a Központi Hatalmak együttesen birtokolják. Miközben Erdély déli része már román megszállás alatt áll a Monarchia csapatai ellentámadást indítanak, amihez délről a bolgár hadsereg nyújt segítséget - novemberre a Központi Hatalmak elfoglalják Románia teljes területét. Az újabb orosz offenzíva sikertelenül ér véget, a Központi Hatalmak erőt gyűjtenek egy újabb támadáshoz. Eközben a világ másik felén Woodrow Wilsont újraválasztja az amerikai nép, aki - mivel az Egyesült Államok gazdasága megsínyli az európai háborút - békét kíván kierőszakolni a harcoló felek közt. November 21-én meghal I. Ferenc József, akit I. Károly követ a trónon (Magyarországon IV. Károly), aki egy-egy utolsó nagy támadást kíván intézni mindkét fronton.
November 28-án ér véget a somme-i csata, az antant nem tud áttörést kierőszakolni, s ezek után a német hadseregen a sor a támadásra, majd egy újabb orosz offenzíva elhalta után itt is a Központi Hatalmak kerülnek fölénybe. December 10-én a német hadsereg verdunnél az olasz pedig Saint-Tropez-nél töri át a francia-brit vonalakat, amivel megindul a nyugati front utolsó hadművelete.
1917
II. Vilmos és IV. Károly elküldi békejavaslatát Wilson elnöknek, ám az győzelem nélküli békét szeretne. A német és olasz csapatok eközben Franciaországban folyamatosan nyomulnak nyugat felé. Március 10-én (orosz időszámítás szerint február 27-én) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom. Március 24-én a német és olasz hadsereg már a Loire-től északra és a Rhone-től nyugatra elfoglalta Franciaországot ezért a francia elnök fegyverszünetet kér, amit II. Vilmos és Viktor Emmanuel elfogad. Nagy-Britannia így már szárazföldön Európában már nem harcol a Központi Hatalmakkal.
Április 16-án Lenin hazatér az emigrációból s kihirdeti áprilisi téziseit. Rá egy hónapre megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik. Májusban megindul a Központi Hatalmak egyesített offenzívája a keleti fronton és a Kaukázusban, ami a nyugati fronthoz hasonló sikerű lesz. Július 14-én Finnország kikiáltja függetlenségét, majd egy Pétervári tűntetés fegyveres felkeléssé fajul, de a hatalom leveri a felkelőket. II. Miklós fegyverszünetet kér a Központi Hatalmaktól, hogy a felkelés ne fajuljon tovább. 1917 július 30-án Wilson nyomására Nagy-Britannia is leteszi a fegyvert, majd megkezdődnek a béketárgyalások.